A Ficakban rendszeresen vannak hennafestős események, amelyeket Berényi Angéla, az Alenga kézműves ékszerek designere, és hennafestő művész tart. Ő mesél nektek egy kicsit a hennáról, a hennafestésről.
A hennafestés eredete
A hennafestés művészete egészen az őskorig nyúlik vissza, és leginkább a déli vidékeken őshonos. India a legismertebb, de ugyanúgy évezredek óta festenek hennát Marokkóban és az afrikai területeken, Pakiszktán, Irán környékén, ahol magas a hőmérséklet, és a henna növény jól érzi magát.
Mindegyik területen más és más az őshonos motívumkincs. Mára ezek már fellazultak, és a henna már az egész világon nagy sikert arat, az ősi minták keverednek a modern motívumokkal, sőt, mostanára a festők akár teljesen elrugaszkodnak a hagyományos mintáktól.
Teljesen természetes
A természetes hennafestés alapanyaga egy cserje (Lawsonia Inermis), melynek a leveleit porrá őrlik, majd az ebből készült hennapasztát egy tölcsérbe töltik, és felviszik a bőrre.
Egy speciális tulajdonsága miatt alkalmas a bőr megfestésére. A hennapaszta pár óra után megszárad, ha ezt a réteget víz nélkül eltávolítjuk, akkor alatta halvány narancsszínű nyom marad, amely 1-2 nap után szépen bebarnul. Az ideális száradási idő a paszta számára 6-8 óra, de minél tovább marad a felső réteg a bőrön, valamint minél tovább nem éri víz a mintát, annál jobb.
A minta bebarnulása ugyanis egy oxidációs folyamat, amit a víz befolyásolhat.
A minta nagyjából egy-két hétig látható, mivel ennyi idő alatt a felső hámréteg megújul.
Mivel csak a felső hámréteget festi meg, a hennafestők által kevert, természetes alapanyagokból készült natúr henna teljesen biztonságos, még kicsiknél is!
A „fekete henna” nem henna
Ejtsünk szót a tévesen „fekete hennának” nevezett bőrfestékről is. Sajnos a hennafestés divatossá válásával elterjedt, hogy a fekete bőrfestéket „fekete hennának” nevezik. Ez nemcsak megtévesztő, mivel a henna növény vörösesbarnára fog, de veszélyes is lehet. A fekete henna ugyanis egy olyan agresszív anyagot tartalmaz, ami a fekete hajfestékekbe tesznek, csak a „fekete hennában” többezerszeres koncentrációban van jelen. Ez az anyag nagyon könnyen bőrirritációt okozhat, sokszor égési sérülések keletkeznek a minta alatt, néhány esetben pedig örökre megmarad a nyoma. Ezek a „hennák” sokszor egy hónapig is megmaradnak, mivel az agresszív anyag mélyen bemarja magát a bőrbe. Előszeretettel használnak ilyen agresszív festékeket Tunéziában és más felkapott turisztikai helyeken.
A hagyományos natúr hennát onnan lehet felismerni, hogy hosszú órákon át tart a száradási ideje, és a felső réteg eltávolítása után még nem a végleges, hanem egy halvány szín látható, ami 1-2 nap múlva barnul be.
Én mindig azt szoktam mondani, hogy amelyik henna nem „színváltós”, az sajnos nem henna, hanem szintetikus festékanyag.
A vörösesbarna anyagon kívül létezik egy sötétkék-indigókék színű anyag, ez a Jagua, a Genipa Americana nevű dél-amerikai bogyós gyümölcs leve. Ezt egy természetes zselésítő anyaggal keverve szintén egy 1-2 hétig fennmaradó, szintén 1-2 nap alatt besötétedő biztonságos festéket kapunk. Ezt is nyugodtan próbáljátok ki, ha találkoztok vele:)
Választható minták
Mivel már több, mint 15 éve hennázom, és rajz szakos tanárként végeztem, nagy gyakorlatom lett az évek alatt és jól kiismertem a henna anyagának sajátosságait.
A motívumaim közt sok hagyományos ihletésű minta van, és majdnem mindegyik saját tervezésű.
Mivel minden festés teljesen szabad kézzel készül, bármit meg lehet rajtuk változtatni, átalakítani, hozzátenni vagy elvenni, sőt, teljesen egyedi, személyre szabott mintát is lehet kérni. Sokszor hoznak saját mintát a vendégeim, általában ezek is megvalósíthatóak.
Az egész picitől a teljes karos mintán át szinte bármekkora festhető, így akár egy ebédmenü árából lehet egy szép motívumod, a többi pedig csak tőled függ 🙂
