A Valentin-napról sokszor negatív a véleményünk, pedig egy igazán régi és szerethető ünnepről van szó. Ez a 10 érdekesség a Valentin-napról téged is közelebb visz hozzá!
1. A Valentin-nap egy másfél évezredes történet
Nagyon régóta jegyeztek fel február közepén a párválasztással, termékenységgel összefüggő szokásokat. Rómában február 15-én, a Lupercalia során termékenységi rítusokat tartottak. Véletlenszerűen párt választottak – egy edényből húztak neveket, – és a pároknak a fesztivál végéig együtt kellett maradni. Sokan azonban akár következő évi Lupercaliáig együtt voltak, vagy akár ezidő alatt szerelmesek lettek és összeházasodtak.
Majd jött a későbbi Szent Valentin, akit a későbbi legendák feltehetően két alakból gyúrtak eggyé: az egyik annak ellenére katolikus katonákat házasított össze, hogy ez tiltott dolog volt – ki is végezték érte.
A másik Valentine a börtönőre vak lányán segített, a közös imádkozás után visszatért a lány látása. A kivégzése előtt egy levelet írt Júliának, és „a te Valentinod” szignóval látta el.
A katolikus hit államvallássá emelésével, 496-tól február 14. Szent Valentin napja, a megtisztulás ünnepe (az összes korábbi római ünnepre ráhúztak egy sajátot, hogy elfeledtessék a pogány szokásokat). Valentin a szerelmesek, lelki betegek és az epilepsziában szenvedők védőszentje lett. 1970-től megreformálták a katolikus naptárt, és megszüntették ezt a napot.
2. Az első ismert Valentin-napi szerelmes üzenet egy börtönben íródott...
A Valentin-napról elsőként talán az üzenetek jutnak eszünkbe, így ennek eredetéről is szót ejtünk a 10 érdekesség összeállításban. Míg a legtöbb ünnepre unalmas, semmitmondó köszöntéseket küldünk (Boldog húsvétot/karácsonyt…), addig a Valentin-nap az izgalmas, különleges szövegekről szól, amelyekben változatos módon vallunk szerelmet.
Az üzenet-küldés első írásos említése 1381-ből származik. Chaucer: Madárparlament című költeményében ír egy „hagyományól”, amiben a szerelmesek üzenetet küldenek egymásnak. Hogy valóban volt-e ilyen hagyomány, arra nem sikerült a történészeknek példát találni, ezért sokan azt gondolják, hogy Chaucer csak kitalálta ezt a szokást, és éppen ő járult hozzá az elterjedéséhez…
Így 1415. a dátum, amit keresünk! Ebből az évből származik az a pár soros versike, amelyet I. Károly, orléans-i herceg – korának ismert lírikus költője – küldött a londoni Tower börtönéből akkori feleségének.
Károlynak a francia uralkodócsalád tagjaként nem volt sok beleszólása abba, hogy kivel házasodjon. 12 évesen vette el első feleségét, aki sajnos hamarosan szülés közben életét vesztette. Alig egy évvel később el kellett vennie az akkor 11 éves Armagnac-i Bonne grófkisasszonyt. Közben sűrű csatározások törtek ki a francia uralkodó családok között, és Károlyt elfogták és bebörtönözték a Towerbe.
A börtönből írta versét, amelyben a „Valentinom„-ként utal a feleségére (je suis desja d’amour tanné ma tres doulce Valentinée). A vers valami ilyesmit jelentett (angolul találtam meg, ami mintha más lenne, mint a fenti francia).
Nagyon kedves Valentinom,
Mivel nekem te túl korán születtél,
És én neked túl későn születtem.
Isten megbocsát annak, aki egész évre elidegenedett tőled.
Már beteg vagyok a szerelemtől,
Nagyon kedves/ fájdalmas Valentinom.
A fájdalmas vallomás érthető a körülmények ismeretében. És a valóság még ennél is szomorúbb volt, mert soha többet nem találkoztak – Károly 25 évig raboskodott, miközben a felesége meghalt.
3. A Valentin-napról sem feledkeztek meg a korabeli trollok
Trollok mindig is voltak… Az 1840-es évektől kezdve nagy divat volt azt is elmondani Valentin-napon, hogy mennyire utálják a másikat. Nagy mennyiségben készültek az ún. Vinegar Valentine lapok, amelyeken kicsit sem kedves üzenetek voltak, és általában – nem túl meglepő módon – névtelenül küldték ki őket.
A Vinegar Valentine-okon a szatirikus rajz mellett egy rövid versike kapott helyet, ami a sima elutasítástól az egészen a durva megfogalmazásokig terjedt.
Elsősorban természetesen a nem szeretett/kívánt udvarlónak küldték, de az sem volt ritka, hogy egy-egy mindennapi életben nem szeretett embernek mondták így el a véleményüket (pl. a nem kedves boltosnéninek). Szintén jellemző volt, hogy egy külső szemlélő szólt így bele az ismerősei családi életébe vagy rossz szokásaiba.
Ezek a lapok ugyanúgy leképezik a társadalmat, mint a mai netes beszólások. A kor szellemisége is sűrűn megjelenik, így mutatják pl. a szüfrazsett mozgalom erősödését is – a női egyenjogúság sokszor jelenik meg rajtuk kritizálandó témaként.
4. A Valentin-napi kártyák elterjedése Amerikában egy 19 éves nő érdeme
Bevallom ez a kedvencem a 10 érdekesség közül a Valentin-napról….
Az első ismert nyomtatott lap 1797-ből Angliából származik, és a York-i Múzeumban található. Angliában ekkor már elkezdődött a szerelmesek napjának elképesztő népszerűsége, ami átgyűrözött ugyan Amerikába is, de még 50 évet kellett várni az áttörésre.
1847-ben Esther Howland kapott egy Angliából importált Valentin-napi lapot a könyvesboltos édesapja egyik kollégájától. Hasonlót, mint ami a képen van – papírcsipkével, kivágott virágokkal, és egy versikével… Ugyan ekkor már közel fél évszázada voltak Valentin-lapok Amerikában, ez a fiatal lány mégis gyökeresen forgatta fel a tömeges gyártással ezt a piacot.
Esther fantáziát látott az összetetten míves angol kártyában, és édesapjával megrendeltette a hozzávalókat néhány mintadarabhoz. Az elkészült lapokat ügynök bátyja magával vitte a következő útjára. Úgy remélték, hogy 200 dollárnyi bevétel lesz belőle – de 5000 dollárnyinál is több megrendeléssel tért haza a testvére (egy lap 50 centbe került).
Howland ezután villámgyorsan keresett munkatársakat a barátnői között, és egy női vállalkozást, kis üzemet hoztak létre a házukban. A mintadarabokat Esther készítette, a munkatársnői pedig hűen lemásolták azokat sok-sok példányban – a legyártott lapokat a folyamat végén Esther leellenőrizte. És bár Henry Fordnak tulajdonítjuk a futószalagon történő gyártás kitalálását, a történészek szerint Esther üzemében is ezen elv szerint történt a gyártás: minden lánynak más munkát kellett végezni (egyik vágta a képeket és dobozokba rendezte, egy másik csinálta a háttereket, harmadik ragasztott stb.), és kézről-kézre adták a munkadarabokat, amíg teljesen készen nem lettek.
Később már otthon dolgozó asszonyokat is foglalkoztatott, akik az egyes elemeket elkészítették és egy sofőr gyűjtötte össze ezeket az alkatrészeket.
A Valentin-nap anyja
Számos újítást talált ki: selymet, domborított lithográfiákat, többrétegű motívumokat ás 3D hatást, rejtett ablakokat használt a kártyákhoz – ezeket mind a mai napig használjuk.
1850-ben megjelent az első újsághirdetése, és hamarosan már elismert üzletasszonyként tevékenykedett. Értékesítési hálózatot alakított ki, és széles termékskálát fejlesztett – az egyszerűbb lapokért 5 centet kértek, de az olyan bonyolult lapok, amikbe titkos üzeneteket, hajtincset, eljegyzési gyűrűt lehetett rejteni akár 50 dollárba is kerültek!
Később már karácsonyi, újévi, születésnapi lapokat és egyéb kisnyomtatványokat is forgalmazott.
Még nem volt 40 éves, amikor a betegsége miatt kerekesszékbe került, de az üzletet nem hagyta abba, sőt megint újított. Kiadott egy könyvecskét, amiben 131 Valentin-napi vers volt – azoknak, akiknek nem tetszett a képeslapokon szereplő eredeti versike. A költemények 4 féle tintával, 3 féle méretben szerepeltek a kis könyvben – egyszerűen be lehetett illeszteni a kiválasztott köszöntőt az eredeti helyére.
Évi 100.000 dolláros profitot termelt a vállalkozása, ami akkoriban hihetetlenül nagy összeg volt.
Édesapja betegsége és ápolása miatt 1880-ban eladta a vállalkozást, 1904-ben combnyakcsont-törést szenvedett, és pár hónappal később elhunyt az „Amerikai Valentin anyja„.
5. Költő "varázsütésre"
Az ipari előállítású Valentin-lapok megjelenése előtt a szépreményű ifjaknak saját maguknak kellett elkészíteni, és megírni a szerelmes üzeneteket. Szerencsére nem maradtak teljesen magukra, és a 18. század-tól kis könyvecskék segítették őket. A költői zsenialitás hiányában szenvedő szerelmesek ezekből meríthettek romantikus, komoly vagy akár humoros ihletet.
Ezek a kis 6 pennys pamfletek évente jelentek meg néha hangzatos címekkel (pl. Ámor lugasa, Ámor üzenetei, Éves Ámor és a szerelem iskolája), de sokszor célcsoport-specifikus elnevezésekkel: Valentin-lap Író Úriembereknek vagy Fiataloknak, de abszolút egyenlőség volt, mert volt „Minden Hölgy Számára Saját Valentin Versek” című kiadvány is.
A Valentin-nap népszerűségét (és a kereskedők leleményét) mi sem jelzi jobban, hogy az egyes foglalkozásoknak is külön versikék születtek – sokszor kétértelmű utalásokkal a szakmák szakszavaival.
6. Dobozolt édes szerelem
1868-ban három kihagyhatatlan Valentin-napi szimbólum látott napvilágot egyetlen termékben: szív – doboz – csokoládé. Richard Cadbury ekkor mutatta be az első szív alakú csokisdobozt!
A viktoriánus Anglia kedvence volt a drága, de annál ízletesebb csokoládé. Az aztékok kedvenc itala eredeti folyékony és keserű formájában került át Európába. Az első szilárd csoki 1842-ben készült (a Cadburybe olvadt Fry csokigyárban), csokiszeletet 1847-től ehetünk, és tejcsokit 1876-ban készített először a Nestlé.
Cadbury újítása az volt, hogy a csokiválogatásokat dekoratív dobozokban kezdte árulni. Az elsőkön rajzolt alpesi tájak, és a családtagjai voltak. A mintákat ki lehetett vágni, és felhasználni képek készítéséhez és/vagy a dobozt a későbbiek során apró dolgok tárolására lehetett használni. Ez az újítás hihetetlen népszerűségre tett szert, és a céget pedig a világhír felé repítette….
Manapság évente 35 millió szív alakú dobozos csokit adnak el a gyártók.
7. Postabélyeg = tömeges levélküldés Valentin-napon is
A 19. század elején kaotikus viszonyok és változatos kamuzások alakultak ki a levelezés terén. A levelek kézbesítéséért a címzettnek kell fizetnie, ráadásul igen sokat. Ezt sokan megtagadták (így senki nem fizetett a postának), és állítólag arra is sokszor volt példa, hogy a levélen voltak titkos üzenetek, ami átvétel és fizetés nélkül is értelmezhető volt a címzett számára. Az újságok kézbesítéséért kevesebbet kellet fizetni, így sokszor ezt használták papírként, vagy egyszerűen csak aláhúzták benne a szavakat az üzenet átadásához.
Ezt megelégelve áttértek arra, hogy a feladó fizette a díjat, amit jelentősen csökkentettek. Ez bejött! Egy újabb zseniális húzással 1840-ben létrejött a bélyeg, vagyis a feladás előre kifizetése hamisításbiztos formában. És mit eredményezett mindez? Egy év alatt 35.000-ről már 400.000-nél is többre nőtt a feladott Valentin-napi lapok száma.
Érdekesség, hogy a reform kidolgozóját, Rowland Hillt bőkezűen elismerték és jutalmazták, a posta igazgatója, báró lett, a fizetése és a nyugdíjazáskor kapott jutalma is fejedelmi volt.
A vállalkozónői érdekességek sorában megemlítem, hogy Magyarország első bélyegkereskedője Prückler Klára volt, aki bélyeggyűjtő szenvedélyét továbbgondolva, 1876-ban nyitotta meg bélyegkereskedő boltját.
8. Boldog barátok napját!
Finnországban a nyolcvanas évek óta február 14. a barátok napja, ami 1996 óta hivatalos ünnep. A finnek ilyenkor mindenkit bevonnak az ünneplésbe – családot, a barátokat, szomszédokat, kollégákat, és természetesen a szerelmüket is. Az egyik legnépszerűbb ünnep, mert rájöttek, hogy mennyire nagy szükség van arra, hogy minden alkalmat megragadjunk egymás szeretetének kifejezésére.
9. A legtöbb Valentin-napi kártya az iskolákban cserél gazdát
A Hallmark az első, és legnagyobb amerikai üdvözlőlap-gyár. 1913-ban adták ki az első Valentin-napi lapot, és csak 3 évvel később jöttek ki a saját tervezésűekkel. 2017-ben már 1500-féle kártyát kínáltak a szerelmeseknek.
Nagyban hozzájárulnak azóta is ahhoz, hogy Amerikában évi 145 millió üdvözlőlap cserél gazdát ezen a napon (karácsony után a második legtöbb).
Ebben a 145 millió lapban azonban nincs is benne egy ennél is nagyobb szám: az amerikai iskolákban egymásnak adott lapok száma… Az általános iskolákban szokás, hogy az azonos designnal (szuperhősök, hercegnők, állatok stb.) készített kártyákat kitöltik egymásról, és Valentin-nap során minden társuknak kiosztják azokat.
Egyes kutatók szerint a Valentin-napi kártyaküldés hagyománya eleve a német Freundschaftskarten, vagyis barátság-kártya küldéséből eredhet, amit újévkor, szülinapon vagy egyéb évfordulókon adnak egymásnak.
A sulikban az 1800-as évek végétől divat volt a Valentin-lapok csereberéje. Nagy divat kézzel készített kártyákat adni, de természetesen az ipari lapok megjelenésével egyre többen ajándékoznak ilyeneket. Ezek természetesen cukibbak, és inkább a barátoknak, vagy a legtöbb esetben a tanároknak szólnak. Az amerikai statisztikák szerint a tanárok mindenkinél több Valentin-napi lapot kapnak! Utánuk jönnek a sorban a gyerekek, az édesanyák és csak azután a férjek és feleségek, illetve a kedvesek…. és ha nem is a 10 ., de további érdekesség az amerikai Valentin-napról, hogy az állattartók 20%-a ad valamilyen ajándékot kedvencének.
10 . Magyarországon régóta kedvelt a Bálint-nap, és 1990 óta beszélünk Valentin-napról
A 10 érdekesség között meg kell emlékezni arról, hogy a február közepe, Bálint-napja hazánkban már a középkor óta jeles nap. Ha nem is a hagyományos Valentin-napról szól, – bár sok szokás a szerelemhez kapcsolódik – mégis termékenység, és elsősorban a termés-előrejelzés fontos dátuma volt ez a nap.
Néhány hiedelem/megfigyelés: ha hideg és száraz idő van, akkor jó lesz a termés; sok helyen ezen a napon ültették a gyümölcsfákat; a gazda megkerüli a birtokát és ezzel távoltartja a madarakat és a tolvajokat; máshol ugyanezért a birtok négy sarkán a szőlőt metszették meg.
Szerelemmel, házasulással kapcsolatos hiedelmek: a lány éjfél előtt a temetőben megláthatja férj-jelöltjét, olyan almát kell enni, aminek 9 magja van, és a magokat beleszórni a kiszemelt férfi zsebébe – ez a biztos házasság receptje; vagy hóból fel kell venni a kiszemelt férfi lábnyomát és elásni a küszöb alá; állítólag a farsangi pogácsába is sütöttek mindenféle szerelmi serkentőket.
Mivel a Bálint-nap a farsangi időszakba esett, ezért nem véletlen, hogy összemosódott a sokféle párválasztási szokás, hiszen a farsang is részben erről is szól.