Ó, édes napsütés! felém ragyogva fordul
A sok-sok bús dolog s a sok bús szürke hely,
Megannyi drága serleg, szinültig telt kehely,
Melyből a habzó, dús fény részeg bőséggel csordul –
És részegít a látás, szeszéllyel kitalált
Eszmék tánca agyamban bódult karnevált rendez,
És csak iszom a fényt… szomjas, szegény szememhez
Emelem az ömlő fény egyetlen italát…
(Tóth Árpád, 1912)
Napsugaras jókedv, C-vitamin, energia, szellemünk serkentése – egyszóval életerő. Ezt adja nekünk a sárga. A Ficakban minden termékben benne van az életszeretet, na de ezek a sárgák… ezek aztán tényleg ragyognak.
Mindig elvarázsol a kreatív alkotás sokfélesége, hogy mennyire mást lát egy-egy alkotó, mennyire más csodát hoz ki ugyanabból az alapanyagból vagy termékcsoportból. Egy dolog azonban mindegyikben közös: a szeretete annak, amit csinálnak. Hiszen hogyan másképp tudna Eszter teapapírból ilyen csodás darut hajtogatni, míg Dia sok órát tölt el a kézi hímzéssel vagy Barbi a horholással azért, hogy Te a füledbe akaszthasd a végeredményt, mint szeretettel? És mi hajtja Dóra kezét, amikor golyókat gömbölyít, míg Adri és Tamás inkább csipkenyomatos tálakat készít az agyagból? És Anna egész lényét hogyan hatja át környezettudatosság, amikor a karkötődet tekergeti? És a Szuno kulcstartó párnájában – nos ebben a kis termékben aztán tényleg példamutató gondolkodás és gondoskodás sűrűsödik össze.